Hogyan lehet a termelésben keletkező szabad kapacitást úgy felhasználni, hogy az eddig halogatott offline feladatok szervezetten, utasítás alapján és a termelési folyamat zavarása nélkül elkészüljenek?
Az alábbiakban csak olyan adatot közlök, amelyet a projekt dokumentációja alátámaszt és nyilvánosan közölhető.
Az offline feladatok háttérbe szorultak, mert a létszám elsődlegesen az inline termelési folyamat fenntartására koncentrált. A folyamat 58%-os OEE-ről indult, ezért jelentős, feltehetően kihasználható kapacitás lehetett jelen.
Offline, nyitott cellák és egyértelmű munkautasítás kapcsolta össze a szabad kapacitást az addig várakozó offline feladatokkal. Az Andon-jelzés biztosította, hogy a dolgozó géptől való távolléte mellett is megmaradjon a szükséges segítségkérés (nyugtázási határ: 5 perc).
A létszámhatékonyság 9,5%-kal javult, és csökkent az egységre vetített közvetlen munkaerő-költség (Ft/kg).
Az offline tevékenységek korábban nem voltak önállóan mérve, ezért közvetlen előtte–utána összehasonlítás nem áll rendelkezésre.
A 15–20% „feltehetően kihasználható kapacitás” becslés, nem mért eredmény.
A megközelítés lényege az volt, hogy a termelésben keletkező, feltehetően kihasználható kapacitást összekapcsoljuk azokkal az offline feladatokkal, amelyek korábban gyakran várakoztak.
Az offline feladatok háttérbe szorultak, mert a létszám elsődlegesen az inline termelési folyamat fenntartására koncentrált.
58%-os OEE mellett jelentős, feltehetően kihasználható kapacitás lehetett jelen a folyamatban.
Offline, nyitott cellák és egyértelmű munkautasítás kapcsolta össze a szabad kapacitást az offline feladatokkal.
Az Andon-jelzés biztosította, hogy a dolgozó géptől való távolléte mellett is megmaradjon a szükséges segítségkérés.
Javult a létszámhatékonyság és csökkent az egységre vetített közvetlen munkaerő-költség.
Az eredmény a 9,5%-os létszámhatékonyság-javulás; a többi szám a kiinduló helyzetet és a becslést mutatja. Az offline tevékenységek korábban nem voltak önállóan mérve, ezért közvetlen előtte–utána összehasonlítás nem áll rendelkezésre.
A szabad kapacitást nem feltétlenül kell elveszett időként kezelni.
Megfelelő munkaszervezéssel az inline feladatok és az offline tevékenységek egymás mellé rendezhetők – de ehhez a munkakörnyezetet, az offline munkapontot, a munkautasítást és a jelzési rendszert együtt kell kialakítani.
A lényeg nem az volt, hogy új feladatot adjunk a dolgozónak, hanem hogy a munkafolyamatot úgy szervezzük át, hogy a szabad kapacitás automatikusan értelmes tevékenységgé alakuljon.
A kalkulátor nem garantált megtakarítást számol, hanem a lehetséges nagyságrend megértését segíti.
Az eredményt e-mailben küldöm el Önnek — a gomb után megadhatja, hová.
A számítás szemléltető becslés. A tényleges lehetőséghez helyszíni megfigyelés, adatok és munkaszervezési elemzés szükséges.
A rejtett kapacitás feltárása gyakran több folyamatot és több szereplőt érint. Ilyenkor nem egyetlen beavatkozási nap, hanem célzott projekt, mérési rendszer és megvalósítási akcióterv szükséges.
A bemutatott projekt nem azt bizonyítja, hogy minden üzemben ugyanekkora hatékonyságjavulás érhető el. A lehetőség az adott termelési folyamat felépítésétől, a munkaszervezéstől, a gépállások gyakoriságától, az offline feladatok mennyiségétől és azok standardizálhatóságától függ.
Ezzel a strukturált adatlappal végzem a helyszíni bejárást: gyors megfigyelési napló, prioritás-értékelés, pénzügyi hatásbecslés. Adja meg elérhetőségeit, és elküldöm letöltésre.
Kérjen 30 perces díjmentes egyeztetést, és nézzük meg, hol lehet a következő fejlesztési pont.
Esettanulmányok, számítási minták és vezetői szempontok — ritkán, és csak ha érdemi mondanivalóm van. Leiratkozás egy kattintással.
